polgári házasság fölbontása, válás: I. A →polgári házasságot bevezető 1894:31. törv. a polg. házasságot fölbonthatóvá tette, de csak kivételes esetekben, amikor valamelyik fél szándékos és vétkes magatartása az életközösség folytatását lehetetlenné tette. A bontás tehát a vétkességi elven alapult, és a törv. meghatározta a bontó okokat. Voltak abszolút és relatív bontó okok. Az abszolút bontó ok fennállása esetén a bírói mérlegelés kizárt volt (házasságtörés, természet elleni fajtalanság, kettős házasság, élet ellen törés és súlyos bántalmazás, halálra ill. 5 é. meghaladó fegyházra ítélés büntetése). Relatív bontó ok (házassági kötelezettség szándékos és súlyos megszegése, családhoz tartozó gyermek bűncselekményre, erkölcstelen életre csábítása, iszákosság, játékszenvedély, enyhébb büntetésre ítélés) a bíró az ügy összes körülményeinek vizsgálata alapján bonthatta föl a polg. házasságot. A törv. bevezette az ágytól és asztaltól való elválás (→különválás) intézményét olyan esetekben, amikor valamelyik bontó ok fönnállt, az együttélés lehetetlenné vált, de a felek lelkiismereti meggyőződésük, gyermekeik érdekében a teljes kötelék fölbontását nem kívánták. - A 6800/1945 ME. sz. rendelet már vétkességtől független bontó okokat határozott meg: gyógyíthatatlan elmebetegség, legalább 5 é. különélés, megegyezésen alapuló válás, ha a házasságkötés óta legalább két év eltelt. A Családjogi törvény (Csjt.) a vétkességi elv helyett a feldúltsági elvet hozta be, mellőzte a konkrét bontó okok megnevezését, de a megegyezésen alapuló válás lehetőségét elvetette. - A 2004: érvényes szabályozás szerint a polg. házasságot a bíróság bármelyik házastárs (ill. a házastársak közös) kérelmére fölbontja, ha a házaséletük teljesen és helyrehozhatatlanul megromlott. A ~nál a közös kiskorú gyermek érdekét figyelembe kell venni. A házasélet teljes és helyrehozhatatlan megromlására utal a házastársaknak a ~ra irányuló végleges elhatározáson alapuló, befolyásmentes, egyező akaratnyilvánítása. Mivel a ~ a feldúltságon alapszik és nem teszi függővé a bontást valamelyik fél vétkességétől, az egyik v. másik fél kötelességszegő magatartásának nincs jelentősége, így akár a „vétkes fél” is kérheti a bontást. A törv. nem sorolja fel azokat az okokat, amelyek alapján a polg. házasságot föl lehet v. kell bontani, hanem a bíróság értékelésére bízza, mikor tekinti a polg. házasságot teljesen és helyrehozhatatlanul megromlottnak. - A teljes és helyrehozhatatlan megromlásra utal: a két fél végleges elhatározáson alapuló, befolyásmentes, egyező akaratnyilvánítása (egyező akaratnyilvánításos bontás), ill. ha a bíróság széleskörű bizonyítás során az egyik v. akár mindkét fél kérése alapján ezt megállapítja (tényállásos bontás). - Egyező akaratnyilvánításos (ún. közös megegyezéses) bontás esetén a bíróság nem vizsgálja a polg. házasság megromlásának okait. Ez csak akkor lehetséges, ha mindkét fél kéri a ~t, és megállapodnak közös kiskorú gyermekük elhelyezésében, tartásában, a kapcsolattartásban, a házastársi tartásban, közös lakásuk használatában és a polgári házasság alatt szerzett közös ingóságaik megosztásában (ilyenkor a felek ezekre a kérdésekre nézve egyezséget kötnek, melyet a bíróság végzésével jóváhagy); v. igazolják, hogy több mint 3 éve megszakadt az életközösségük, azóta külön lakásban is élnek, és kiskorú gyermekük elhelyezését és tartását a gyermek érdekeinek megfelelően rendezték. - Tényállásos bontásra is sor kerülhet mindkét fél kérelme alapján (ha nem tudnak a fenti kérdésekben megegyezni), v. csak az egyik fél kérelmére. Ilyenkor a bíróság bizonyítást folytat le, melynek keretében megállapítja, hogy a polg. házasság valóban véglegesen és helyrehozhatatlanul megromlott-e, és a felek közötti további vitás kérdésekben (gyermekelhelyezés, tartásdíj, kapcsolattartás, házastársi tartás, vagyonmegosztás, lakáshasználat) is ítélettel határoz. -

II. Statisztika. Mo. népességéből 2002. I. 1: 2.196.449 fennálló házasságban 4.392.898 házastárs élt együtt gyermekkel, rokonokkal v. ezek nélkül. A házasságok ill. a házas állapotúak száma 1880-1949: közel kétszeresére, 195,8 %-ára nőtt. 1949-80: 32 %-kal emelkedett, 1980-2002: folyamatosan csökkent. 1980-90: közel 600.000-rel, 11%-kal lett kevesebb a házas családi állapotúak száma. A csökkenés üteme 1990-től felerősödött: a házas családi állapotúak 2002. I. 1: 13 %-kal voltak kevesebben, mint 1990-ben, aminek két oka a házasságok éves számának csökkenése és a sok válás. -

1. A házasságok mérlege, 1949-2002. A táblázatból látható, hogy a házasságkötések száma (a oszlop) 2002: az 1949. évi 43 %-a volt. A házasságok nagyobbik része halálozás miatt szűnik meg (lásd a b oszlopot). Az így megszűnt házasságok száma 2002: 16,5 %-kal haladta meg a házasságkötések számát. A fennálló házasságok számát csökkentik a válással megszűnt házasságok is. A válások 2002: az 1949. évinek kétszeresére nőttek (ld. a c oszlopot), s a házasságkötések számának 55,44 %-a volt (ld. a g oszlop utolsó adatát). A halálozás és válás miatt megszűnt házasságok 80 ezres nagysága miatt (táblázatunkban) 1980-tól a házasságok mérlege negatív: több a megszűnt, mint a megkötött házasság. Az e oszlop tanúsága szerint 1980: 17.890, 2002: már 31.111-gyel volt nagyobb a megszűnt házasságok összes száma, mint az ugyanazon évben megkötött házasságoké. -

2. Válás a népszámlálások tükrében 1869-2003. A válások száma a népszámlálások időpontjában 1880-1900: elenyésző: 484-1075 közötti. Ez a fennálló házasságoknak 1880-1890: 4 tízezreléke, ill. 1000 fennálló házasság 0,44-0,37 %-a, vagyis 10.000-ből 4 eset, 1000-ből még 0,5 sem, 1900: pedig még kevesebb 1 %-nál, csak 0,78 % (ld. a 2. táblázat d és e oszlopát). A válások száma 1941: 1910-hez képest több mint kétszeres, 6858 lett. Ez a megkötött házasságok 8,7 %-a (100-ból 9 eset), 1000 megkötött házasság 86,7 ‰-e (ld. a g oszlopot). A fennálló házasságok (ld. az e oszlopot) 0,3 %-a (100-ból kevesebb mint 1 eset), 1000 fennálló házasságból 3,3 ‰, azaz valamivel több mint 3 eset. - 1949 után a válások száma megnőtt, 1960: már 16.590 (az 1941. évinek 242 %-a), 1990: 24.888 eset (az 1941. évinek majdnem 4-szerese, 363 %-a, 2002: 25.506, az 1941. évinek 372 %-a. - Az éves házasságkötések nagy része elváltak, ill. újraházasodók házassága. Így pl. a házasságkötésekből korábban már volt házas 1960: 27 %, 2002: 31 %. Ez a körülmény, valamint az, hogy a házasságkötések egyre nagyobb hányada nem szentségi házasság, lerontja a házasságok minőségét. -

3. Első házasságkötés, elváltak újraházasodása, 1949-2002. A 3. táblázatból jól látható (ld. az a és e oszlopot) hogy a házasodókból hajadon, nőtlen volt 1949: 78,5 %. Ez az arány évtizedről évtizedre egyre kisebb lesz: 1960-70: már csak 74 % körüli, 2002: már 31 % az újraházasodó. - Az újraházasodók között egyre több az olyan pár, ahol már mindkét fél volt házas. Számuk az 1949. évi 6,5 %-ról 1960-ra 11 %-ra nőtt, majd kisebb-nagyobb ingadozással 12-13 %-on stabilizálódott, 2002: 12,8 % volt. - A házasságkötések családi állapot szerinti gyakorlatából az derül ki, hogy az özvegyek újraházasodásának száma csökken: 1960: 737.000 özvegyből mintegy 9718 kötött házasságot, 2002: 988.000 özvegyből 1468 házasodott újra, vagyis az 1960. évi 15,1 %-a. -

4. Házasságkötés a házasodók családi állapota szerint, 2002. A 4. táblázatból látható, hogy a nőtlen férfiak 28,2 éves átlagos életkorban, vagyis eléggé későn nősülnek. Az özvegy férfiak (elhanyagolható esetszámmal) 58 éves átlagkorban kötnek új házasságot. Az elvált férfiak átlag 42,1 éves korban szánják rá magukat újabb házasságra. A nők (újra)házasodási életkora hajadonoknál 26, özvegyeknél 49, elváltaknál 38 év. -

5. A válások száma és aránya korcsoportok szerint. A házas állapotúak korcsoportjában egyre több az azonos korosztályok válási aránya. A házas férfiak korosztályából az elvált férfiak aránya az 1960. évi 6,6 ‰-ről 2002-re 11,8 ‰-re, az 1960. évi 1,8 szeresére nőtt. Ennél is magasabb volt a 19 éven aluli házasok válási aránya: 1960: 7,2, 1970: 7,7, 1980: 11,1, 2000: 12,2, 2002: 19,7 ‰, vagyis az 1960. évi 2,7-szerese volt. Bár valamennyi korcsoportban nőtt az azonos korcsoportú elváltak aránya, megfigyelhető, hogy a 25-29 és a 30-34 éves korosztályok 2,4-szeres aránya magasabb a többi korosztály arányához képest. Nemzeti tragédia, hogy a válások egyre nagyobb száma gyermekes családot érint. Az elvált gyermekes családok száma az összes elváltak %-ában 1949: 46,8; 1990: 70,5 % (több, mint az elvált családok 2/3-a); 2002: 60,5 % volt. Az elváltakból gyermektelen volt 1949: 53,2; 1960: 44,8; 2002: már csak 39,5 %. -

6. Válás a közös gyermekek száma és az életben lévő közös kiskorú gyermekek száma szerint. A házasság válságát jelzi az is, hogy 2002: az elváltak házasságából született, életben lévő, közös, kettőnél több gyermeket nevelő, elvált családok aránya az összes elvált család 25,8 %-a. Az elvált szülők életben lévő, közös, kiskorú gyermekeinek 23.630 fős csoportjából (lásd a 6. táblázat i oszlopát) 6861 (lásd a g oszlopot), az összes 29 %-a 6 éven aluli, 16.769 (lásd a h oszlopot) 7-17 év közötti, azaz több mint 2/3-a (71%) kiskorú volt. -

7. A válások száma a házasság (együttélési) időtartama szerint. A házasságok többsége 1960-1980: 2-14 éves együttélés után bomlott föl. Ebben a 20 éves periódusban az elváltak száma és aránya az együttélési időszakokban: a 2-4 éve együtt élő házasokra jutott a válások 23-24 %-a; az 5-9 éve együtt élő házasokra 25-31 %-a. 1980 után csaknem minden együttélési szakaszban jelentős volt a válás, különösen 2001 után: az 5-9 éve együtt élő házasok 23-24 %-a, a 10-14 éve együtt élő házasok 19-20 %-a, a 15-19 éve együtt élő házasok 14-15 %-a, a 20 éven felül együtt élő házasok 15-23 %-a vált el. -

8. A 2002. évi válások alakulása a házasság első kilenc évében évenkénti bontásban, majd összevontan. 2002: a felbomlott házasságok 44,2 %-a (11.272 eset) 10 évnél rövidebb ideig tartott. A válás már 1 évnél rövidebb idő alatt bekövetkezett 387 (a válások 1,5 %-ában), 1 évi együttélés után 1004 (3,9 %), a 2. évben 1331 (5,2 %), a 3. évben 1334 esetben (5,23 %). Ettől kezdve az esetszám, bár magas szinten, kissé csökken, a 9. évben 1118 esetszámra (4,4 %). A válás a 2. évtől minden esetben zömmel a gyermekteleneket és az 1 gyermekeseket ( a 8-9. évben részben a 2 gyermekeseket is) érinti. Feltűnő az alacsony válási esetszám a 2, s főként a 3 és több gyermekeseknél. -

9. Válás a házasság felbontását kérő felek szerint, 1970-2002. A házasság fölbontását többségükben a nők kezdeményezik. Az 1970. évi 22.841 válásból 12.491 esetben (az összes válás 54,7 %-ában), 1980: a 18.108 esetben (az összes válás 65 %-ában), 2002: 17.873 esetben (az összes válás 70 %-ában) a feleség kérte a házasság felbontását. A számokból jól látható, hogy 1970-80: a házasság fölbontását kérők között a nők száma ugrásszerűen megnőtt, arányuk a házasság fölbántását kérők között magas számban és arányban 17-18 ezer között rögződött. -

(10. táblázat) 10. Elvált férfiak és nők foglalkozási főcsoport szerint, 2002. Sokan úgy vélik, hogy a válások oka a házasfelek eltérő társad. helyzete, főként a foglalkozások különbözősége és a felek nem egyező műveltségi (iskolai, képzettségi, végzettségi) szintje. Ez az állítás nem igazolható. - Az elváltak foglalkozási főcsoportok szerinti adataiból kiderül, hogy az 1486 „törvényhozó, igazgatási, gazdasági” főcsoportba tartozó férfi négy azonos minőségű főcsoportba tartozó nővel kötött házasságot. Így pl. a feleség foglalkozási főcsoportja: „törvényhozó, igazgatási, gazdasági” volt 218 esetben, 14,5 %; „felsőfokú képzettséget igénylő foglalkozású” 392 esetben, 26,4 %; „egyéb felső v. középfokú képzettséget igénylő” 279 esetben, 18,8 %; „irodai és ügyviteli foglalkozású” 183 esetben, 12,3 %; „szolgáltatási jellegű foglalkozás” 176 esetben, 11,8 %. Összesen 1248 esetben, 84 % esetében, vagyis azonos minőségű foglalkozása volt a feleségek 84 %-ának. -

A 2020 „felsőfokú képzettséget igénylő foglalkozást” folytató férfi felesége ugyanebbe a foglalkozási főcsoportba tartozott 1083 esetben, 53,6 %; „egyéb felső v. középfokú képzettséget igénylő foglalkozású” 326 esetben, 16,1 %; „irodai és ügyviteli foglalkozású” főcsoportba 159 esetben, 7,9 %; „törvényhozó, igazgatási, gazdasági” főcsoportba 121 esetben, 6,0 %; összesen 1689 esetben, 83,6 %. - Legnagyobb volt a válási arányszám a 6506 „ipari és építőipari foglalkozásúnál”. Feleségeikből „törvényhozó..., felsőfokú..., egyéb felsőfokú” képzettségű volt 1588 esetben, 24,4 %; „irodai és ügyviteli foglalkozású és szolgáltatás jellegű”, ipari és építőipari foglalkozású volt 3039 személy, 46,7 %; összesen 4627 személy, 71 %. - Összegezve megállapítható, hogy a 25.506 elvált férfi és nő foglalkozási főcsoportja lényegében egybeesik, v. a válás azonos minűségű foglalkozást folytató személyeket érint. A válás oka tehát nem a foglalkozások különbsége (ez is lehet), hanem mélyebben fekvő akarati motiváció, morális indítások eredménye. Ez lehet amoralitás, sőt erkölcs nélküliség, karriervágy, társad. körülmény, stb. Bizonyos, hogy a morális megfontolás nem zárható ki. Erre utal az elváltak isk. végzettségének egybevetése is. -

11. Válás iskolai végzettség szerint. Az elvált 25.506 férfiból 5280 nyolc általánost végzett. A feleségek közül nyolc általánost végzett 2875, 54,5 %-a; szakmunkásképzőt, szakiskolát 1028, 19,5 %; együttesen azonos iskolázottságú 3903, 74 %. Legfeljebb 1039 középisk-t végzett nő esetében lehetne ok a válásra a férj alulképzettsége, ez azonban az e kategóriában elvált 5280 főnek csak a 20 %-a, a felsőfokú végzettségű 135 nőt is figyelembe véve 1174 eset, az összes 22 %-a, vagyis nem döntő jelentőségű. Adott esetben a nő lenézhette a férfit, kisebbségi érzést, szorongást, féltékenységet válthatott ki benne, erről azonban nem lehet szó a szakmunkásképzőt és szakiskolát végzett 9414 férfinél, ahol a feleségnek legfeljebb 8 elemije volt 1936 esetben (21 %), szakmunkásképzőt, szakisk-t végzett 3492 esetben (37,1 %), zömében tehát egyező végzettségűek voltak, és középisk-t végzett 3417 esetben (36,3 %). E két utóbbi 6909 fő (73,4 %) azonos iskolázottságúnak tekinthető. Nem részletezzük, de ugyanez ismétlődik a felsőfokú végzettségű házaspároknál ill. elváltaknál is. - Állítható tehát, hogy a 25.506 elvált férfiból 12.267 (az elváltak 48 %-a) választott isk. végzettség szerint eredetileg olyan feleséget, akinek végzettsége teljesen azonos volt a maga iskolai végzettségével; a társad. felfogásban azonos volt 4467 esetben, az összes elvált 17,5 %-ával, összesen 16.734 esetben, a válások 66 %-ában. Kimondható tehát, hogy az isk. végzettség különbözősége nem döntő jelentőségű a válásoknál. -

12. A válások területi egységenként. Régiónként a válás képe: az 1000 házas férfira ill. nőre jutó válási szám országosan 11,8 ‰ (nőre vetítve 11,6), Budapesten jelentősen magasabb: 13,7-13,5 ‰. Ter. egységenként az átlagosnál lényegesen kedvezőbbek a mutatók. Férfiak esetében jóval alacsonyabb Szabolcs-Szatmár (8,7 ‰), Zala (10,6 ‰), Vas, Győr-Moson-Sopron (9,1-9,3 ‰) Veszprém (10,4 ‰), Hajdu-Bihar (13,2 ‰), Baranya (13,2 ‰), Fejér (13,0 ‰), és Bács-Kiskun m-ben (12,1 ‰). A nőknél hasonló a helyzet. Bp. és a városok magas, 13,2-13,5 ‰-es válási mutatójánál a községeké kisebb: 8,6 ‰. - Hasonló az 1000 lakosra jutó arányszám is, bár ebben szerepe van a gyermekszám és népsűrűség területeként eltérő nagyságának is. Az 2,5 ‰-es országos átlagot meghaladja Bp. (2,7 ‰), a városok még inkább (2,8 ‰), a községek átlaga jelentősen alacsonyabb (1,9 ‰). -

Összefoglalva: Az 1950-60 közötti 190-200 ezer körüli születési szám elapadt, 9-12 ‰-ről 0,3 ‰-re. Ennek következtében 1981: fogyni kezdett az ország lakossága. 1980-90: 334 ezer, 1990-94: 25 ezer, 1994-98: 70 ezer, 1990-2003: 223 ezer fővel lettünk kevesebben. 2003: az évenkénti csökkenés 40 ezer fő körüli, s ez a szám egyre nő. Az várható, hogy Mo. lélekszáma 2040: 6,5 millió lesz. Így arányunk a Kárpát-medencében az 1950. évi 17,1 %-ról 2001: 14,6, 2040: 6-8 %-ra csökken. - Csökken az átlagos családnagyság: 1949: még 3,39 fő volt, 1980: már csak 2,94; 1990: 2,92; 2001: 2,91 főre zsugorodott. A gyermekes családokra jutó gyermekszám 1949: 2,08; 2001: 1,63. 2001: a családok 34 %-ában nincs gyermek, 34,3 %-ában egy, 24,3 %-ában két gyermek van. A 3 és több gyermekes családok aránya az összes családon belül az 1949. évi 19,6 %-ról 2001-re 7,5 %-ra süllyedt. - A gyermekáldás elmaradása miatt végzetesen megváltozik a lakosság korösszetétele. Pl. a 0-14 évesek aránya az 1869. évi 36,7 %-ról 1949-re 24,9 %-ra, 2003-ra 16,1 %-ra esett vissza. A 60 éven fölülieké 5,1 %-ról 11,6, majd 20,8 %-ra nőtt. - Az abortuszok miatt is károsodott az anyák és az utódok egészsége. Hozzá még az életvitel miatt a lakosság egészében megnőtt az ischaemiás szívbetegségek, a daganatos és cukorbetegségek száma, s az ezen betegségekben elhunytak száma és aránya. - Csökken a meglévő házasságok állománya a halálozások, a házasságkötések számának csökkenése és a válások miatt. A házasságkötések száma az 1949. évi 107.820-ról 46.008-ra esett vissza, a válások száma pedig az 1949. évi 12.566-ról 25.506-ra emelkedett. E három tényező következtében a házasság állománya 2000-től minden évben 31-34 ezerrel csökken. - Közben növekszik az újraházasodók száma. A házasulókból még egyik sem volt házas 1960: 64.773 esetben, 2002: már csak 31.735 esetben, ugyanakkor valamelyik fél már korábban házas volt a házasságkötéskor 1960: 26,9 %-ban, 2002: 31 %-ban, azaz a házasságok közel 1/3-ában. A fölbomló házasságok 61 %-a gyermekes, a házasság fölbontását 70 %-ban a nők kérik. - Mindezek következtében a lakosság elmagányosodik. 2002: egyedül élő lett 1.013.889 fő; egy szülővel élt 1.061.454, intézetben 143.218 fő. Élettársi kapcsolatban élt 722.994 fő, összesen 2.941.555 személy, a lakosság 29, a 15 éven felüliek 35 %-a. Pu.A.-M.T.

A válás cikkének táblázatai 2007. okt. 29.

1. táblázat

A házasságok mérlege, 1949-2002

Év	Házasságkötés	Megszűnt házasság			Kötés és megszűnés különbsége	Megszűnt házasság
		Halálozás	Válás	Összesen (b+c)		halálozás miatt	válás miatt	összesen (b+c)
						a kötés százalékában
	a	b	c	d	e	f	g	h
1949	107820	42417	12556	54973	52847	39,34	11,65	50,99
1960	88566	47046	16590	63636	24930	53,12	18,73	71,85
1970	96612	58014	22841	80855	15757	60,05	23,64	83,69
1980	80331	70424	27797	98221	-17890	87,67	34,60	122,27
1990	66405	64929	24888	89817	-23412	97,78	37,48	135,26
2000	48110	55698	23987	79685	-31575	115,77	49,86	165,63
2001	43583	53857	24391	78248	-34665	123,57	55,96	179,54
2002	46008	53613	25506	79119	-33111	116,53	55,44	171,97
2003	45398	54106	25046	79152	-33754	119,18	55,7	174,35
2004	43791	51474	24638	76112	-32321	117,55	56,26	173,81
2005	44234	52201	24804	77005	-32771	118,01	56,08	174,09
2006	44520	50145	24869	75014	-30486	112,61	55,85	168,46

2. táblázat

Válás a népszámlálások tükrében 1869-2003.

Házasság, házasságkötés, válás ezer fennálló házasságra, ezer lakosra, ezer házasságkötésre, 1869-1990 tízévenként, 2001-2003. évenként

Időszak	Fennálló házasság c)	Házas családi állapotú személy b)	Házasságkötésd)	Válás d)	Válás %-ban 1000 fennálló házasságra	Válás %-ban 1000 lakosrsa	Válás %-ban 1000 házasságkötésre
	a	b	c	d	e	f	g
1869. XII. 31.	1021076	2042152	00	00	00	00	00
1880. XII. 31.a)	1089172	2178344	48114	484	0,44	0,09	10,1
1890. XII. 31. a)	1218950	2437900	49273	457	0,37	0,08	9,3
1900. XII. 31.	1377038	2754075	61466	1075	0,78	0,16	17,5
1910. XII. 31.	1533551	3067101	65300 e)	2890	1,9	0,38	44,3
1920. XII. 31.	1619729	3239457	104122	6188 f)	3,8	0,8 f)	59,4 f)
1930. XII. 31.	1869238	3738476	77907	5495 g)	2,9	0,6	70,5
1941.  I. 31.	2097517	4195034	79074	6858 g)	3,3	0,5	86,7
1949. I. 1.	2132383	4264765	107820	12556	5,9	1,4	116,5
1960. I. 1.	2518757	5037514	88566	16590	6,5	1,7	187,3
1970. I. 1.	2716174	5432347	96612	22841	8,4	2,2	236,4
1980. I. 1.	2818806	5637611	80331	27797	9,9	2,6	346,0
1990. I. 1.	2520838	5041676	66405	24888	9,9	2,4	374,8
2000.	00	00	48110	23987	10,7	2,3	498,6
2001. I. 1.	2229719	4459438	43583	24391	11,0	2,4	559,6
2002. I. 1.	2196449	4392897	46008	25506	11,6	2,5	554,4
2003. I. 1.	2163871	4327741	45398	25046	11,6	2,5	551,7
2004.  I.1.	2133395	4266789	43791	24638	11,6	2,4	562,6
2005. I.1.	2104897	4209794	44234	24804	11,8	2,5	560,7
2006. I.1.	2073717	4147433	44500	24869	12,0	2,5	558,9
2007. I.1.	2047195	4094390	-	-	-	-	-

Megjegyzések: a) Polgári népesség. b)A Statisztikai, illetve  a Demográfiai Évkönyvek adata. c) A házas családi állapotúak (b oszlop) adata osztva kettővel. d) Éves adat. e)  Kerekített szám. f)1921. évi adat. g)Akkori országhatárra.

3. táblázat

Első házasságkötés, elváltak újraházasodása, 1949-2002.

Év	Nem volt házas		Volt házas		Az összes %-ában
					Nem  volt      házas	Volt házas
	egyik sem	egyik	mindkettő	valamelyik (b+c)	egyik sem	egyik	mindkettő	valamelyik (f+g)
	a	b	c	d	e	f	g	h
1949	84627	16152	7041	23193	78,5	15,0	6,5	21,5
1960	64773	14061	9732	23793	73,1	15,9	11,0	26,9
1970	71944	13914	10754	24668	74,5	14,4	11,1	25,5
1980	56825	13326	10180	23506	70,7	16,6	12,7	29,3
1990	47927	10366	8112	18478	72,2	15,6	12,2	27,8
2000	34018	8231	5861	14092	70,7	17,1	12,2	29,3
2001	29653	8046	5884	13930	68,0	18,5	13,5	32,0
2002	31735	8371	5902	14273	69,0	18,2	12,8	31,0
2003	31423	8303	5672	13975	69,2	18,3	12,5	30,8
2004	30137	8050	5604	13654	68,8	18,4	12,8	31,2
2005	30761	8178	5295	13473	69,5	18,5	12,0	30,5
2006	30751	8240	5537	13777	69,1	18,5	12,4	30,9

4.  táblázat

Házasságkötés a házasodók családi állapota szerint, 2002.

Vőlegény/ Menyasszony	Hajadon	Özvegy	Elvált	Összesen	Átlagos életkor
Nőtlen	31735	194	3894	35823	28,2
Özvegy	137	152	441	730	58,0
Elvált	4146	392	4917		42,1
Összes					31,5
Átlagos életkor, év	25,7	48,9	37,7	28,5	00

Házasságkötés a házasodók családi állapota szerint, 2005.

Vőlegény/ Menyasszony	Hajadon	Özvegy	Elvált	Összesen	Átlagos életkor
Nőtlen	30761	181	3716	34658	29,3
Özvegy	127	86	368	581	57,5
Elvált	4154	361	4480	8995	42,9
Összes	2	628	8564	44234	32,5
Átlagos életkor, év	26,9	48,8	39,0	29,5	00

Házasságkötés a házasodók családi állapota szerint, 2006.

Vőlegény/ Menyasszony	Hajadon	Özvegy	Elvált	Összesen	Átlagos életkor
Nőtlen	30751	155	3778	34684	29,7
Özvegy	116	110	344	570	58,4
Elvált	4191	334	4749	9274	43,3
Összes	35058	599	8871	44528	32,9
Átlagos életkor, év	27,3	49,8	39,3	30,0	00

5/a. táblázat

A válások száma és aránya korcsoportok szerint

Férfiak

Év	-19	20-24	25-29	30-34	35-39	40-49	50-59	60-X	Összesen
1949	543		2240	2180	2890	3109	1594		12556
1960	35	1172	3350	3478	2693	3133	1898	831	16590
1970	48	2382	5010	3969	3338	5053	1981	1060	22841
1980	74	2871	6813	5534	4197	4923	2381	1004	27797
1990	36	1889	4299	5004	5290	5867	1827	676	24888
2000	10	1032	4114	4973	3860	6903	2494	601	23987
2001	6	900	4076	5108	3933	7003	2700	665	24391
2002	13	654	4050	5395	4422	7299	2969	704	25506
2003	4	507	3612	5151	4585	7424	3036	727	25046
2004	9	411	3326	4986	4835	7052	3259	760	24638
2005	7	363	2858	5215	5166	6983	3392	820	24804

Nők

Év	-19	20-24	25-29	30-34	35-39	40-49	50-59	60-X	Összesen
1949	197	1900	3315	1881	2037	2177	1049		12556
1960	540	2957	3448	2975	2313	2541	1367	449	16590
1970	689	4853	5068	3394	2824	4055	1388	570	22841
1980	911	5532	6933	4732	3460	3987	1700	542	27797
1990	335	4182	4635	4949	4662	4598	1128	399	24888
2000	97	2597	5205	4882	3480	5776	1641	309	23987
2001	80	2310	5296	5078	3635	5885	1749	358	24391
2002	56	1961	5623	5397	3981	6145	1972	371	25506
2003	39	1581	5248	5383	4357	6026	2032	380	25046
2004	48	1316	4867	5334	4590	5891	2227	365	24638
2005	53	1128	4618	5764	4764	5754	2310	413	24804

(5/b táblázat)

Ezer megfelelő korú házasra jutó válás

Féfiak

Év	-19	20-24	25-29	30-34	35-39	40-49	50-59	60-X	Összesen
1949	5,5		10,0	12,2	9,5	5,5	2,1		5,9
1960	7,2	12,4	12,6	10,8	8,2	6,2	3,6	1,8	6,6
1970	7,7	18,5	18,1	14,1	10,8	7,8	4,3	1,7	8,4
1980	11,1	20,8	21,0	17,1	13,8	8,8	4,2	1,7	9,9
1990	8,9	21,0	22,2	18,3	16,3	10,7	4,0	1,1	9,9
2000	12,2	27,6	27,8	23,2	18,5	12,7	5,3	1,0	10,8
2001	7,9	29,7	28,9	24,0	19,0	13,2	5,7	1,1	11,1
2002	19,7	26,7	30,3	26,0	21,3	14,3	6,2	1,2	11,8
2003	7,2	25,4	28,5	25,7	21,7	15,2	6,3	1,2	11,7
2004	18,9	25,6	28,5	25,6	22,5	15,2	6,7	1,2	11,7
2005	16,6	27,4	27,7	26,9	23,8	15,9	6,9	1,3	11,9
2006	10,5	28,0	27,7	26,8	24,9	17,0	7,0	1,3	12,1

Nők

Év	-19	20-24	25-29	30-34	35-39	40-49	50-59	60-X	Összesen
1949	4,3	9,0	11,1	9,6	6,5	4,4	1,8		5,9
1960	10,0	12,6	11,0	8,9	6,8	5,2	3,0	1,4	6,5
1970	12,6	18,9	16,2	11,1	8,9	6,3	3,3	1,4	8,4
1980	19,2	21,5	18,9	14,5	11,3	7,0	3,2	1,3	9,9
1990	13,2	23,4	19,8	16,5	13,8	8,4	2,5	0,9	9,9
2000	17,2	29,2	25,4	20,4	15,4	10,2	3,6	0,7	10,7
2001	17,0	30,8	26,3	21,1	16,3	10,7	3,8	0,8	11,0
2002	14,0	31,1	28,7	22,7	17,8	11,5	4,2	0,8	11,6
2003	11,1	29,7	27,7	23,2	19,2	11,7	4,3	0,8	11,6
2004	15,7	29,3	27,2	23,3	19,9	12,0	4,7	0,8	11,6
2005	20,1	29,5	28,4	25,1	20,5	12,4	4,7	0,9	11,8
2006	17,5	31,4	28,2	26,5	21,4	13,0	4,8	0,8	12,0

6. táblázat

Válás a közös gyermekek száma és az életben lévő közös kiskorú gyermekek száma szerint   

Év	Válások száma, ahol					Összes		Elvált				Életben lévő kiskorú gyermekek
	1	2 és több		nem született		válás		gyermekes (a+b)		gy. nélküli (c)		0-6		7-17		összesen (g+h)
	életben lévő gyermek született			gyermek		(a+b+c)		a d oszlop %-ában				év között
	a		b		c		d		e		f		g		h		i
1949*	3732		2140		6684		12556		46,8		53,2		4499		3938		8437
1960	5577		3574		7439		16590		55,2		44,8		5479		6159		11638
1970	8545		5117		9179		22841		59,8		40,2		7729		8928		16657
1990	8953		8588		7347		24888		70,5		29,5		9022		17081		26103
2000*	8500		6424		9063		23987		62,2		37,8		7182		15744		22926
2001*	8618		6330		9443		24391		61,3		38,7		7089		15687		22776
2202	8833		6588		10085		25506		60,5		39,5		6861		16769		23630
2203	8803		6747		9496		25046		62,1		37,9		6714		17266		23980
2204	8365		6580		9693		24638		60,7		39,3		6527		16760		23287
2205	8144		7004		9656		24804		61,1		38,9		6833		17566		24399
2206	8170		6926		9773		24869		60,7		39,3		7068		172999		24367

* Közös kiskorú gyermekek

7. táblázat

A válások száma a házasság (együttélési) időtartama szerint

                             A válások száma

A házasság időtartama	1960	1970	1980	1990	2001	2002	2003	2004	2005	2006
2 évnél rövidebb	1490	2440	2979	1782	1434	1391	1255	1297	1233	1229
2-4 év	3730	5698	6847	4941	3858	3939	3689	3676	3560	3629
5-9 év	5169	5761	7351	6006	5787	5942	5620	5334	5425	5394
10-14 év	2749	3519	4448	4849	4594	4803	4905	4747	4875	4656
15-19 év	1365	2519	2541	3688	3324	3632	3796	3790	3935	3986
20 év és hosszabb*	2087	2904	3631	3622	5394	5799	5781	5794	5776	5975
Összesen	16590	22841	27797	24888	24391	25506	25046	24638	24804	24869

A válások százalékos megoszlása időtartam szerint

A házasság időtartama	1960	1970	1980	1990	2001	2002	2003	2004	2005	2006
2 évnél rövidebb	9,0	10,7	10,7	7,1	5,9	5,5	5,0	5,2	4,9	4,9
2-4 év	22,4	25,0	24,7	19,9	15,8	15,4	14,7	14,9	14,3	14,6
5-9 év	31,2	25,2	26,5	24,1	23,8**	23,3	22,5	21,6	21,9	21,7
10-14 év	16,6	15,4	16,0	19,5	18,8	18,8	19,6	19,3	19,7	18,7
15-19 év	8,2	11,0	9,1	14,8	13,6	14,2	15,2	15,4	15,9	16,0
20 év és hosszabb*	12,6	12,7	13,0	14,6	22,1	22,8**	23,0**	23,6**	23,3	24,1**
összesen	100,0	100,0	100,0	100,0	100,0	100,0	100,0	100,0	100,0	100,0

* A válások ismeretlen házassági időtartamú adataival együtt

** Szám-technikai javítással

8. táblázat

A 2002. évi válások alakulása a házasság első kilenc évében

évenkénti bontásban, majd összevontan

A házasság időtartama	Válási esetszám az életben lévő közös kiskorú gyermekek száma szerint					Összes
év	0	1	2	3	4-
0	355	26	5	1	00	387
1	784	201	16	2	1	1004
2	879	384	56	8	4	1331
3	751	492	78	10	5	1334
4	600	537	113	19	5	1274
5	446	636	149	15	4	1250
6	341	613	166	32	11	1163
7	330	627	247	40	5	1249
8	261	529	315	44	13	1162
9	223	511	316	54	14	1118
0-9 év összesen	4970	4556	1459	225	62	11272
10-14	714	1775	1852	384	78	4803
15-19	538	1146	1494	381	73	3632
20-X	3863	1356	487	74	19	5799
összesen	10085	8833	5292	1064	232	25506

9. táblázat

     

    Válás a házasság felbontását kérő felek szerint, 1970-2002.

Év	Összes válás	Összesből
		a férj	a feleség	a férj	a feleség
		kérte a felbontást		százalékos aránya a házasság felbontásában
1970	22841	10344	12491	45,3	54,7
1980	27797	9688	18108	34,9	65,1
1990	24888	7580	17301	30,5	69,5
2000	23987	7213	16770	30,1	69,9
2001	24391	7355	17029	30,2	69,8
2002	25506	7630	17873	29,9	70,1
2003	25046	7636	17405	30,5	69,5
2004	24638	7282	17353	29,6	70,4
2005	24804	7262	17567	29,3	70,7

Megjegyzés: A házasság felbontását ügyész kérte a megadott években  2, 1, 6, 2, 5, 3, 3, 3, 1  esetben, más személy 4, 0, 1, 2, 2, 0,2, -, 4 esetben.

10. táblázat

                            Elvált férfiak és nők foglalkozási főcsoport szerint, 2002.

Sor	Férfiak / nők  foglalkozási fő csoportja	Tvhozók, igazg., gazd. vezetők	Felső-fokú képzett-ségűek	egyéb felső- v.   középfokú végzettsé-gűek	Irodai és ügyviteli foglalko-zásúak	Szolgál-tató foglal-kozásúak	Mező- és erdőgaz-dasági foglalko-zásúak	Ipari és építőipari foglalko-zásúak	Kiemelt foglalkozások (a-g)	Összevont foglalko-zások	Összes foglalko-zások (h+i)	Ismeret-len foglal-kozásúak	Mind összesen (j+k)
		a	b	c	d	e	f	g	h	i	j	k	l
01	Tvhozók, igazg., gazd. vezetők	218	392	279	183	176	1	38	1287	94	1381	105	1486
02	Felsőfokú képzettségűek	121	1083	326	159	130	1	30	1850	59	1909	111	2020
03	Egyéb felső- v. középfokú végzettségűek	111	338	617	287	297	12	81	1743	157	1900	118	2018
04	Irodai és ügyviteli foglalkozásúak	16	33	57	51	43	1	8	209	22	231	19	250
05	Szolgáltató foglalkozásúak	87	213	504	371	967	17	167	2326	449	2775	240	3015
06	Mező- és erdőgazdasági foglalkozásúak	13	33	68	40	124	120	58	456	177	633	53	686
07	Ipari és építőipari foglalkozásúak	131	399	1058	784	1436	58	819	4685	1411	6096	410	6506
08	Kiemelt foglalkozások  (01-07)	697	2491	2909	1875	3173	210	1201	12556	2369	14925	1056	15981
09	Összevont foglalkozások	91	276	815	521	1080	90	437	3310	2162	5472	460	5932
10	Összes foglalkozások (08+09)	788	2767	3724	2396	4253	300	1638	15866	4531	20397	1516	21913
11	Ismeretlen foglalkozásúak	117	240	434	259	438	16	178	1682	496	2178	1415	3593
12	Mind összesen (10+11)	905	3007	4158	2655	4691	316	1816	17548	5027	22575	2931	25506

11. táblázat

                                    Válás iskolai végzettség szerint

A férfi legmagasabb végzettsége	Összesen	Összesenből a nő legmagasabb iskolai végzettsége
		8 általános	szakmun-kásképző, szakiskola	középiskola	felsőfokú iskola
Összesen	25.506	5736	5779	9531	3949
összesenből 8 általános	5280	2875	1028	1039	135
szakmun-kásképző, szakiskola	9414	1936	3492	3417	503
középiskola	6600	603	1050	3767	1149
felsőfokú iskola	3635	116	136	1238	2133

12. táblázat

A válások területi egységenként

Területi egység	Válás összesen (2002)	Válás 1000 házasra  (2002)		Nyers válási arányszám 1000 lakosra
		férfi	nő	1970	1980	1990	2000	2001	2002	2004	2005
Budapest	4672	13,7	13,5	3,8	3,4	3,0	2,5	2,6	2,7	2,6	2,5
Pest	2738	11,5	11,4	2,4	2,7	2,4	2,4	2,4	2,5	2,4	2,4
Közép-Mo.	7410	12,8	12,6	3,3	3,2	2,8	2,5	2,5	2,6	2,5	2,5
Fejér	1200	13,0	12,9	2,0	2,6	2,4	2,7	2,7	2,8	2,6	2,4
Komárom-Esztergom	789	11,7	11,6	2,3	2,6	2,7	2,7	2,9	2,5	2,9	2,8
Veszprém	853	10,4	10,3	1,5	2,3	2,0	2,1	2,4	2,3	2,3	2,4
Közép-Dunántúl	2842	11,7	11,7	1,9	2,5	2,4	2,5	2,6	2,5	2,6	2,5
Győr-Mo-son-Sopron	920	9,3	9,2	1,4	1,9	1,9	2,2	2,4	2,1	2,4	2,2
Vas	553	9,1	9,0	0,9	1,4	1,4	1,9	2,1	2,1	2,1	2,1
Zala	698	10,6	10,5	1,2	1,8	1,7	2,1	1,9	2,3	2,3	2,1
Ny-Dunántúl	2171	9,6	9,5	1,2	1,7	1,7	2,1	2,1	2,2	2,3	2,2
Baranya	1144	13,2	13,1	2,1	3,0	2,7	2,4	2,6	2,8	2,7	2,6
Somogy	801	11,1	11,1	1,7	2,4	2,3	2,3	2,4	2,4	2,3	2,3
Tolna	638	11,5	11,4	1,6	2,2	2,5	2,4	2,5	2,6	2,4	2,7
D-Dunántúl	2583	12,1	12,0	1,8	2,6	2,5	2,4	2,5	2,6	2,5	2,5
Borsod-Abaúj-Zemplén	1677	10,5	10,4	1,7	2,2	2,4	2,1	2,2	2,2	2,2	2,6
Heves	828	11,2	11,2	1,7	2,1	2,2	2,3	2,4	2,5	2,4	2,3
Nógrád	546	11,0	10,9	1,7	2,4	1,6	2,3	2,3	2,5	2,3	2,5
Észak-Mo.	3051	10,8	10,7	1,7	2,2	2,2	2,2	2,3	2,4	2,3	2,5
Hajdú-Bihar	1565	13,2	13,0	2,0	2,5	2,3	2,5	2,4	2,8	2,5	2,7
Jász-Nkun-Szolnok	1021	11,3	11,2	1,5	2,4	2,0	2,2	2,5	2,4	2,5	2,4
Sz-Sz-Ber.	1137	8,7	8,7	1,3	1,6	1,6	1,8	1,8	1,9	1,8	2,0
É-Alföld	3723	11,0	10,9	1,6	2,1	2,0	2,2	2,2	2,4	2,2	2,3
Bács-Kiskun	1399	12,1	12,1	2,2	2,7	2,5	2,2	2,3	2,6	2,6	2,5
Békés	988	11,6	11,5	2,0	2,6	2,5	2,6	2,4	2,5	2,4	2,5
Csongrád	1171	13,3	13,2	2,4	3,0	2,6	2,5	2,4	2,7	2,6	2,5
Dél-Alföld	3558	12,4	12,3	2,2	2,8	2,5	2,4	2,3	2,6	2,5	2,5
Összesen	25506*	11,81	11,61	2,2	2,6	2,4	2,3	2,4	2,5	2,4	2,5
Városok	13866	13,3	13,2	2,6	3,1	2,7	2,7	2,7	2,8	-	-
Községek	6800	8,6	8,6	1,5	1,9	1,6	1,8	1,8	1,9	-	-

*A 25506-ban szerepel a hajléktalanok és a külföldiek 168 fős adata is.

1)Válás ezer házsságra:  Nő 2003: 11,6, 2004: 11,6, 2005: 11,8.

   Férfi:  2003: 11,7, 2004: 11,7, 2005: 11,9.